Karácsony: Municipalities must be involved in the distribution of EU recovery funds

Interjú Karácsony Gergellyel, Budapest főpolgármesterével

Karácsony úr, Ön 2019 októberében lépett hivatalba, és az elmúlt viharos hónapok ellenére sikeresen megvalósított 37 intézkedést a városi kormányzás és a zöld fejlesztés terén. El tudná mondani röviden a legfontosabbakat közülük?

Bár a járványhelyzet jelentősen megnehezítette a dolgunkat, büszke vagyok arra, hogy sok mindent elértünk az első fél évben. Ingyenessé tettük a közösségi közlekedést a regisztrált álláskeresők számára, nekik segítő irodát is nyitottunk a Városháza épületében.

Megteremtettük a forrásokat a Fővárosi Lakásrezsi Támogatás újraindításához, azóta pedig be is vezettük ezt a leginkább rászorulók megsegítésére: évenként 24 ezer forint támogatással segítünk a legszegényebb háztartásoknak. Valamint 50 milliárd forint plusz forrást szereztünk a budapesti egészségügyi alap- és szakellátás fejlesztésére, a daganatos betegek szűrésére.

Közeledve az egy éves évfordulónkhoz pedig a daganatos megbetegedések gyorsabb szűrésének érdekében 2019-hez képest 33 ezerrel több CT (+88%) és 10 ezerrel több MR (+62%) vizsgálat áll Budapest lakosainak rendelkezésére 2020 októbertől, az Egészséges Budapest Program többletforrásaiból 2 milliárd forintot fordítunk erre.

Az Utazási és Turisztikai Világtanács Budapestet a 10 leggyorsabban fejlődő város közé sorolta a 2019-es hatástanulmányában. A főváros erősen függ az idegenforgalmi bevételektől. Hogyan változtatta meg mindezt a koronavírus, és milyen kilátásai vannak a városnak?

A szakma szerint tavaszig nem nagyon lesz változás. Ősszel úgy zárták le a határokat, hogy nem készülhettek fel rá a turisztika képviselői. A küldőpiacok bizalmát eljátszotta a kormány ezzel a határzárral, kivételt tesznek átgondolás nélkül bizonyos országokkal.

Ha nem lesz következetes döntés a kormány részéről, akkor nem jövő tavaszig, hanem egészen jövő őszig nem lesz semmi. Bizonytalanság miatt jövő tavaszig nem várnak mozgást a szakmában. Budapest képtelen kompenzálni a kieső forgalmat. 

Tudott konkrét intézkedéseket vagy stratégiákat bevezetni a koronavírus-járvány kezdete óta az idegenforgalom hiányából fakadó kiesés ellensúlyozására?

Nem lehet, a fővárosba irányuló utazás belföldön marginális. 3-4% az, akik vendégéjszakát generálhatnak: például, akik a boutique hoteleket keresik vagy üzleti tárgyalás miatt jönnek a fővárosba és töltenek el éjszakát.

Mennyire vált be a Budapest Restart stratégia mostanáig?

Amit tudunk, megteszünk. Itthon nem volt a belföldi overnight turizmusnak hagyománya, ez egy hosszú folyamat. Aggasztóak a 2020-as KSI adatok, azzal szemben, hogy 2019-ben a beutazó turisták száma 14,7 százalékkal emelkedett, akik 1,1 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon

Hogyan hatott a nemzeti gazdasági helyreállítási terv Budapestre és a helyi vállalkozásokra?

A gazdasági válságkezelés eddigi kudarcait – bezuhanó GDP, elszálló infláció, kiváltságosok támogatása a többség helyett – akkor lehet helyre tenni, ha az Európai Unió által Magyarországnak szánt újjáépítési támogatást jól és okosan használja fel az ország.

Hogy ez a pénz valóban eljusson az egzisztenciájukat féltő emberekhez és a bajba jutott vállalkozásokhoz, annak az a garanciája, ha a támogatást az önkormányzatok bevonásával, rajtuk keresztül juttatjuk célba. Ennek érdekében a Fővárosi Közgyűlés kezdeményezte, hogy a Magyarország részére biztosított uniós helyreállítási támogatás 50 százaléka lakosságarányosan a helyi önkormányzatok útján kerüljön felhasználásra.

Ön azon polgármesterek között volt, akik a 2021-es központi költségvetést az ellenzéki önkormányzatok elleni bosszúnak nevezték. Mindezt a magyar önkormányzatok kivéreztetéséről szóló kísérletnek titulálta. Ezt, hogy érti pontosan, és milyen további lépéseket kíván tenni ez ügyben?

A nemzet érdekével ellentétes központi költségvetés 2021. évi tervezete nemcsak az ellenzéki, hanem a fideszes önkormányzatokat és a helyi közösségeket is rendkívül súlyosan érinti. A járvány idején a lehető legrosszabb ilyen döntéseket hozni, ugyanis pont az önkormányzatok és a helyi közösségek azok, melyek a legokosabban és a leghatékonyabban tudnak segíteni a válság miatt bajba jutott embereken és vállalkozásokon.

Küzdeni most már nem csak Budapest és a többi önkormányzat működőképességéért, hanem magáért az önkormányzatiságért muszáj.

Pár szó a budapesti közlekedésről és mobilitásról: vasúti alagút készül a Duna alatt, illetve az 5-ös metró építése is folyamatban van. Mi a következő lépés a forgalom és mobilitás csökkentésére a városban, és hogyan igazítják ezeket az új egészségügyi helyzethez?

A Fővárosi Önkormányzat egyik legfontosabb ügye jelenleg a forgalomcsillapítás, amit mintaprojektekkel és közösségi tervezéssel valósítunk meg. Ez azt jelenti, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által megalkotandó közlekedésbiztonsági terv a budapestiek megkérdezésével, az ő visszajelzéseik alapján készül.

Budapesten óriási a gépjárműforgalom, az abból fakadó zaj és a légszennyezettség megakadályozza, hogy Budapest egy igazán élhető város legyen. De a legfontosabb, hogy Budapesten nullára csökkentsük a súlyos és a halálos kimenetelű közúti balesetek számát. Emellett elkötelezett cél a biztonságos kerékpáros közlekedés megteremtése is. Ezeknek az intézkedéseknek a pozitív hatása pedig egyből meglátszott a forgalmi és a légszennyezettségi adatokon is.

Végül, ha csak egy innovatív projektet vagy intézkedést oszthatna meg a többi európai uniós főpolgármesterrel Budapestről, mi lenne az?

Nagyon büszke vagyok arra, hogy megrendezzük Budapest első közösségi gyűlését, melynek címe: “Klímavészhelyzet van – mit tegyen Budapest?”. A közösségi gyűléseket számos helyen használják a világon – többek között Lengyelországban, Írországban, Belgiumban – hogy segítsék a kormányok, parlamentek és önkormányzatok munkáját.

A gyűlésen az élet minden területéről érkező résztvevők új ismereteket szereznek a témáról, megosztják a gondolataikat egymással, végül ajánlásokat tesznek arra, hogy Budapest hogyan alkossa meg új klímastratégiáját.